Mióta a Michelin testvérek 1895-ben elsőként szereltek levegővel töltött gumiabroncsokat egy gépkocsira, a pneumatikus abroncs motorizált életünk nélkülözhetetlen részévé vált. Autóvezetésnél biztonságot és kényelmet nyújt. Az autó-motor versenyeken eldöntheti akár a győzelmet, vagy a vereséget. Míg a Forma 1-ben az aerodinamikai fejlesztések körönként talán néhány tizedmásodpercet javítanak, a megfelelő gumi mindent megváltoztathat. Mint az élet annyi más területén, a gumiabroncs életútjában is fontos szerepet kapnak a gázok.
Az abroncs gyártása a gumikeverékkel kezdődik, amelyhez akár 30 gumifajtát és egyéb adalékanyagokat is felhasználhatnak változó arányban attól függően, hogy téli, vagy nyári gumi, futófelület, oldalfal vagy peremrész készül belőle. A nyers gumiabroncsot lemezes gumirétegekből és a rétegek közé helyezett, különféle, az abroncsok terhelhetőségét biztosító szövet- ill. acélbetétekből építik fel.
A nyersgumi a vulkanizáló présben nyeri el végleges alakját és a futófelület mintázatát. Ekkor válik azzá a stabil, mégis elasztikus anyaggá, amelyet autóinkon és kerékpárjainkon jól ismerünk.
Ennél a lényeges műveletnél kap szerepet a nitrogén (N2), például a gumiabroncsokat gyártó Hankook-nál. A koreai vállalat európai gyártóüzemében, a magyarországi Rácalmáson két munkalépésben is bevetik a nitrogént a vulkanizálás során. Először az ún. bladdert fújják fel (formázzák) alacsony nyomáson, kb. 1 bar-on nitrogénnel. A bladder tulajdonképpen egy ballon, amely a présforma közepén rögzíti és belepréseli a formába a nyers abroncsot. Ehhez a lépéshez korábban gőzt használtak. A semleges, inert nitrogén gáz használata azonban biztonságosabb, mivel a formázás alatt a prés még nyitva áll.
A második lépésben, lezárul a présforma, a bladder belsejébe pedig gőz kerül, nagy nyomáson, 15 és 20 bar között. Ez biztosítja a vulkanizáláshoz szükséges hőt és nyomást, azonban rövid idő elteltével nitrogénre cserélik. „A gőz hőmérséklete túl magasra nőne nyomás alatt. A hőmérsékletet és a nyomást azonban egy optimális tartományban kell tartani a vulkanizálás alatt ahhoz, hogy a kívánt minőséget érjük el.” – magyarázza a Hankook szakértője. A folyamat annál hosszabb, minél nagyobb méretű az abroncs. Személygépkocsik abroncsainál általában 10 percet vesz igénybe, a nehézgépjárművek akár 4 méteres abroncsainál egy napra is nőhet a vulkanizáló présben eltöltött idő. „A nitrogén biztosítja az egyenletes hőeloszlást a művelet során.”
A forró nitrogén után a jéghideg szén-dioxidon a sor. Szilárd formáját, a szárazjeget a présformákban maradt gumi- és szennyeződés-maradványok eltávolítására használják az abroncsgyárakban. Szárazjeges felülettisztítással a présformák szétszerelés nélkül, rövid idő alatt megtisztíthatóak. A rendkívül hideg szárazjég-szemcséket egy szóróberendezéssel, pl. ASCOJET-tel, 300 m/s sebességgel „lövik” a tisztítandó felültre. A termosokk és a becsapódás energiája tökéletesen leválasztja a szennyeződéseket. A szárazjég azonnal szublimál, azaz gázzá alakul, így csak a tiszta és száraz felület marad vissza. A vulkanizáló présformán apró légelvezető furatok találhatóak, melybe a vulkanizálás alatt gumi préselődik. Így keletkeznek az új gumikon látható jellegzetes „gumiszőrök”. Mielőtt az új gumit az autókra szerelik, ezeket eltávolítják. Ilyenkor használható például a kriogén nitrogén, amellyel először ridegítik a felesleges gumimaradványokat, majd egyszerűen leborotválják.
Az utakra kikerülve a gumiabroncs optimális futásához megfelelő keréknyomásra van szükség. A szokásos sűrített levegővel szemben a nitrogén, ill. nitrogén-argon keveréke messze jobb tulajdonságokkal bír. A nitrogénnel töltött abroncs jobban tartja a nyomást, így hosszabb ideig megőrzi az optimális gördülési tulajdonságokat. Ezzel egyrészt üzemanyagot spórol, továbbá megelőzi a gumi belső falának oxidációját, ezáltal meghosszabbítja az abroncs élettartamát. A Forma 1-ben, veszélyesáru-szállítóknál, alagutakban és bányákban közlekedő járműveknél, kereskedelmi személy- és teherszállító repülőgépeknél a nitrogénnel töltött gumiabroncs a biztonság záloga. Egy repülőgép landolásakor a kerekek villámgyorsan 260 km-es sebességre gyorsulnak, és hirtelen felforrósodnak. Az abroncsbelső begyulladása megakadályozható, ha inert nitrogén gázzal töltik meg azt.
A gumiabroncsok újrahasznosításánál is az ipari gázok gondoskodnak az optimális eredményről. Ahhoz, hogy az értékes nyersanyagot újrahasznosíthassák, először apróra kell őrölni. Hidegőrléssel érhető el a legjobb minőség. Az őrlendő anyagot cseppfolyós nitrogénnel lehűtik, ridegítik, majd őrléssel egészen apró szemcseméretet nyernek. A gumigyártásnál használt alapanyagok – gumi, fém- és műanyagszálak – szelektíven szétválaszthatóak, és részben visszaforgathatóak a gumigyártásba.