Baktériumok segíthetnek megtisztítani a szennyezett talajt. Ehhez technikai támogatásra és oxigénellátásra van szükségük; ezért működik együtt a környezetvédelemmel, talajremediációval foglalkozó Geohidroterv a Messerrel.

A nagyjából négy focipálya méretű terület Magyarország közepén, egy nem megnevezett helyszínen található. Szakértők becslése szerint a mintegy 155 000 köbméternyi talaj 63 840 kilogramm szennyezőanyagot tartalmaz – elsősorban alifás és aromás szénhidrogéneket, például benzolt, toluolt, etilbenzolt és xilolt. Több évtizeddel ezelőtt az üzemanyagot ezen a telephelyen, félig földbe süllyesztett tartályokban tárolták az akkori előírásoknak megfelelően, olyan óvintézkedések nélkül, amelyeket ma már természetesnek tartunk. Napjainkban az uniós és nemzeti szabályozások szigorúbbak és minimálisra csökkentik az ilyen szennyezéseket kialakulását, de még mindig előfordulnak üzemzavarok, haváriák, amelyek szennyeződést okozhatnak.

bioremediáció a talajszennyezés megszűntetéséhez

Bár a tartályparkot azóta korszerűsítették, a talajban lévő szennyezőanyagok lassan a talajvízbe szivárogtak, és veszélyeztethetik a környék ivóvízkútjait és egyéb környezeti kockázatot jelentenek. Ennek megakadályozása és a szennyeződések felszámolása a budapesti Geohidroterv fő szakterülete. Ebben az esetben a cég a bioremediáció alkalmazása mellett döntött: ez a talaj biológiai kármentesítését jelenti baktériumok segítségével. E mikroorganizmusok bizonyos fajai éppen az emberre mérgező szénhidrogénekkel táplálkoznak.

Szabó Péter geológus, a Geohidroterv egyik ügyvezetője a következőképpen írja le a folyamatok működését a talajban: „A baktériumok elszakítják a szénhidrogén szennyező anyagok molekulaláncait, egyre rövidebbé teszik és végül ártalmatlan vegyületekké (víz és széndioxid) alakítják. Az erre alkalmas baktériumok általában a szennyezett talajban természetesen is megtalálhatók, de csak viszonylag kis számban - körülbelül 100-10 000 mikroba grammonként. Módszerünk célja, hogy ezt a számot akár 100 millióra emeljük.”

Ha az alapállomány éppen túl kicsi, vagy a biológiai konverzió nem megy végbe hiánytalanul, speciálisan tenyésztett baktériumkultúrát adnak a talajhoz. A szakemberek azonban mindenekelőtt olyan feltételeket próbálnak megteremteni, amelyeket a szennyeződés lebontására alkalmas baktériumok ideálisnak találnak szaporodásukhoz.

Az ideális körülmények megteremtéséhez szükséges „műtrágya” és oxigén adagolása: a mikrobapopuláció növekedését nitrogén, foszfor és kálium segíti elő. Mivel a hasznos mikroorganizmusok aerob (anyagcseréjükhöz oxigént igénylő) mikrobák, oxigént is adnak a keverékhez. A gázt és az oxigénelosztó rendszert a Messer nyújtja. A három szilárd hatóanyagot vízben oldják, majd egy csőrendszerrel és mintegy száz emitterrel a szennyezett talajba injektálják. Az oxigén szállítása is a kutakon keresztül történik, a talajvíz szintje alatt elhelyezett speciális emitter segítségével. Ott a gáz 1 bar nyomással folyik át a porózus szilikon csöveken, és a közvetlenül a talajvízbe kerül.

Ez a módszer felgyorsítja a szénhidrogének természetes, biológiai bomlását – ami egyébként évtizedekbe vagy évszázadokba telne, az ésszerű időn belül megvalósítható. A jelenlegi projekt esetében két év múlva egy átfogó monitoring (talaj és talajvíz kémiai és biológiai laborvizsgálatok) alapján dől el, hogy szükséges-e speciális baktériumkultúra adagolása, egyébként a területen a rendszer finomhangolására folyamatos. Ha minden a tervek szerint halad, a kármentesítés hat év múlva fejeződik be.

KÉRDÉSE VAN? VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT!