.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Történelem
A skót kémikus William Ramsey 1895-ben izolálta először a héliumot, és rájött, hogy a kémiai periódusos rendszer törvényei szerint más nemesgázoknak is léteznie kell. Azonban csak akkor sikerült megtalálnia a xenont, amikor kollégájával, Morris William Travers-szel közelebbről megvizsgálták az újonnan felfedezett kriptont. Frakcionált desztillációval a két tudósnak sikerült egy másik gázt izolálnia belőle. A két kutató az addig felfedezésre váró anyagot az ókori görög „xenos” vagyis idegen szó után nevezte el.
Vegyjel
Xe Előfordulás
Főként a környezeti levegőben fordul elő, körülbelül 0,09 ppm arányban. A tengervíz, egyes kőzetek és földgázforrások kis mennyiségben szintén tartalmaznak xenont.Olvadáspont
− 111,7 °C Forráspont
− 108,0 °C Kémiai tulajdonságok
Színtelen, inert, (mint minden nemesgáz), de a radonnal együtt a legreaktívabb elem közülük. Még a fluorral is képes közvetlen reakcióba lépni. A legtöbb xenonvegyület azonban instabil, vagy csak különleges körülmények között állítható elő. Előállítás
LevegőszétválasztásAlkalmazás
Lámpák, lézerek és plazma képernyők töltőgázainak összetevője, inhalációs érzéstelenítő, ionhajtóművek hajtóanyaga |
Előállítás
Ma a xenont a levegőből nyerik ki, levegőszétválasztó üzemekben. A nemesgáz alacsony koncentrációja miatt ez csak igazán nagyméretű üzemekben gazdaságos.
Ha egy speciálisan felszerelt levegőszétválasztóban óránként 24 tonna oxigént állítanának elő, akkor is csak egy kilogramm xenont nyerhetnének ki naponta.
Alkalmazási területek
Ma a xenont a levegőszétválasztás során a cseppfolyós oxigénből nyerik ki. Ennek költségei hatalmasak, ezért a xenon a legdrágább nemesgáz.
Előállításának költségei miatt még az orvostudományban is ritkán használják, bár az egyik leginkább kompatibilis és környezetbarát érzéstelenítő.
A világítástechnikában ívlámpák, vakuk és nagy teljesítményű autófényszórók és reflektorok töltőgáza. A xenonlámpák a nappali fényhez nagyon hasonló sugárzást bocsátanak ki.
Ahol különösen vékony szigetelő ablakokra van szükség – például történelmi épületekben – alacsony hővezetőképessége miatt szigetelő gázként xenont töltenek az üveglapok közé.
Az excimer-lézerekben (kémiai lézerek egyik típusa) lézerközegként használják.
Kis, de fontos szerepet játszik az űrtechnológiában is: ionhajtóművek hajtóanyagaként ez a gáz tartja a műholdakat a kívánt pozícióban. Izotópjai arányának vizsgálata fontos eszköz a Naprendszer történetének vizsgálatakor is.
Fluorral és oxigénnel alkotott vegyületeit speciális fluorozási, ill. oxidálási reakciókra használják.
ÉrdekességAz argon és a xenon nemesgázok használata bizonyítottan alkalmas teljesítményfokozásra, így szankcionálták az alkalmazásukat a versenysportokban. 2014-ben kezdtek komolyan foglalkozni a nemesgázokkal, mint doppingszerekkel, amikor a szocsi téli olimpia több bajnokáról állították, hogy rendszeresen használtak xenont a felkészülés során. Miután elkezdték vizsgálni a xenon és az argon szervezetre gyakorolt hatását, kiderült, hogy már a 2000-es évek eleje óta használják a sportolók. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) bizottsága így 2014 augusztusától tiltólistára helyezte e két nemesgázt. A vizsgálatok alapján a xenon és az argon serkenti az EPO-hormont, így nő a szervezetben az oxigénszállításért felelős vörösvértestek száma, ezáltal javul a sportolók teljesítménye és állóképessége. |
KÉRDÉSE VAN? VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT!
